Március 15.

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival („egyenlőség, szabadság, testvériség”). Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is.

Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették.

Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték (az 1956-os forradalom több ponton felelevenítette 1848 eszméit), majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését.

A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv.alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

A nemzeti ünnepen Magyarország lobogójának felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Nemzeti Múzeumnál, a budai várban) emlékeznek meg a forradalomról.

Farsangi mulatság

Itt a Farsang, áll a bál, csináltunk egy karnevált!

A farsang vízkereszttől, azaz január 6-tól húshagyó keddig tartó időszak. Olyan időszaka ez az évnek, amikor az emberi bolondságok elementáris erővel törnek elő. Jelmez, zene, tánc, móka, mulatság és jókedv a „kellékei”! Ezek az alapdolgok jellemzik a farsangi mulatságot, ami minden gyerek kedvence.

Oktatási intézményünk tanulói részére február 17-én került megrendezésre a farsangi mulatság. A hagyományokhoz híven idén is igyekeztünk vidám, önfeledt percekkel, órákkal színesíteni a tanulással töltött napokat. Az előző nap hangulatosan feldíszített tornateremben idén egy királylányt és egy királyfit ábrázoló fotósarok is kialakításra került.

Olvass tovább

Méhészeti bemutató és kóstoló

2023. 02. 14-én a helyi Aprók Háza óvodában Méhészeti bemutatót és kóstolót tartottak, melyre az 1-2. osztályos gyerekek is meghívást kaptak.

Gerzsenyiné Anzselika mesébe ágyazva ismertette a méhek hasznos munkáját. Férje, okleves méhész a foglalkozáshoz tartozó munkaeszközökkel szemléltette a mézkészítés folyamatát. A bemutató végén finom mézet, s abból készült édességeket kóstolhattunk. Ezzel az egészséges táplálkozás, s méhészet rejtelmeibe is betekintést nyerhettünk.

Köszönjük ezt az élménygazdag találkozót.

100. tanítási nap

Ebben a tanévben február 7-én volt a 100. tanítási napunk, amit hagyományosan, néhány érdekes feladattal tettünk emlékezetesebbé tanítványaink számára.
A tanórák közötti szünetekben a felsős diákok játékos totó-t oldottak meg, addig az alsósok képkirakóban mutatták meg ügyességüket. Kereső játékkal és ajándékok sorsolásával is színesítettük a programot.
A gyerekek nagyon élvezték ezt a napot, lelkesen vettek részt a különböző feladatokban.

Diákolimpia

2023. január 28-án Nyíregyházán rendezték meg  az úszó diákolimpia egyik regionális szintű országos elődöntőjét, ahol három vármegye legjobb úszói vetélkedtek egymással az érmekért, helyezésekért és nem utolsó sorban az országos döntőbe jutásért.

Iskolánkat Diák Gréta Kata képviselte a rangos eseményen.

Eredmények:

  • 50 méteres pillangóúszásban: 3. helyezés (továbbjutott az országos döntőbe),
  • 100 méteres gyorsúszás: 5. helyezés.