Tavaszi projekt a Könyvtárban

Könyvtárunkban kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a közösségi programoknak. A tavaszi projekt kapcsán a beiratkozott könyvtári olvasóknak kézműves foglalkozást szerveztünk. A hagyományos, klasszikus programok mellett rendhagyó módon szeretjük kipróbálni az új, a gyerekek körében divatos kreatív dolgokat is. Már korábban is használtuk az Aqua Pearls készleteit, akkor nagy sikere volt a gyerekek között, így idén újra ilyen foglalkozásra invitáltuk olvasóinkat. A foglalkozás létrejöttének hátterét a KSZR biztosította. Köszönet érte!

Húsvéti projektnap

2023. március 30-án iskolánk alsó tagozatos tanulói „Nyuszi hipp, nyuszi hopp…” húsvéti projekt napon vettek részt. A program keretében a gyerekek húsvéti ételeket kóstoltak; vegyes csapatokban, 5 próbán (1. Kézműveskedés a húséti nyuszi réten, 2. Totó és tojáskeresés, 3. Szókereső és memória játék, 4. Nyuszi ugrató és répagyűjtés, 5. Titkos üzenet és nyuszi etetés) bizonyították ügyességüket. A csapatokat az összegyűjtött pontjaik alapján húsvéti csokifigurákkal jutalmaztuk.
Köszönet az alsó tagozatos munkaközösség tagjainak, az Ilki Aprók Háza Óvoda és Konyha támogatásának, hogy tartalmas, élményekkel teli nappal lettek gazdagabbak tanulóink.

PénzFutam

2023. március 22-én, szerdán délután a felső tagozatos osztályokból négy 3-4 fős csapat vettünk részt a PénzFutam nevű pénzügyi kalandjátékban. Ez a játék a Pénz7 Pénzügyi és vállalkozói témahét kísérőeseménye, melyet a Pénziránytű Alapítvány és a Medve Matek csapata talált ki.

Az ország több mint 210 pontján elérhető PénzFutam játékosan ismerteti meg a diákokkal a mindennapi pénzügyi alapokat. A játékosok a választott szabadtéri pályán állomások (GPS-lokációk) között vándorolnak, és ott az okostelefonjukra érkező feladatokat próbálják megoldani „akadályverseny” jelleggel. A pályák három korosztály számára, három különböző nehézségi szinten érhetők el.

Mi Vásárosnaményban a városi közparkban és játszótéren játszottunk. A kaland során minden csapatnak 7 + 3 pénzügyi feladványt kellett megoldania, miközben 10 különböző helyet kerestünk fel a parkban. Néha nem csak a feladat kiszámolása, hanem az állomás megtalálása is kihívás elé állított egy-egy csapatot. A végére minden csapatnak sikerült a 7 alap feladatot időben megoldania és a 3 bónusz feladat közül is többet.

  • Az 5. osztályos GréJáZso nevű csapat, Diák Gréta Kata, Kiss Jázmin Emese, Zsóder Zsombor István, gyémánt fokozatot ért el.
  • A 6. osztályos Mókusok csapat, Ádi Vilmos, Bihari Dávid, Hódos Abigél, Ónodi Virág arany fokozatot ért el.
  • A 7. osztályos Három Muskétás csapat, Bartha Dominika, Kovács Csenge, Matolcsi Amanda gyémánt fokozatot ért el.
  • A 8. osztályos DEEB, Balogh Emília, Baráti Dorka, Szabó Eszter, Virágh Boglárka, gyémánt fokozatot ért el.

Értesítés a 2023/2024-es tanévre való beiratkozásról

A 2023/2024. tanév rendjéről szóló 22/2022. (VII. 29.) BM rendelet alapján:

Tanköteles: 2017. augusztus 31-ig született gyermek

Az iskolai beiratkozás ideje:

  • 2023. április 20. (Csütörtök)
  • 2023. április 21. (Péntek)

 

Az első évfolyamra történő beiratkozás során a személyes megjelenés kötelező.

A beiratkozáshoz FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES dokumentumok:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonata
  • gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványa
  • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás (óvodai szakvélemény)
  • a gyermek TAJ kártyája
  • ha van: Pedagógiai Szakszolgálattól – szakvélemény
  • ha van: RGyVK, HH, HHH határozat

 

Diákigazolvány igénylése:

  • NEK-azonosítót tartalmazó kérelem (a vásárosnaményi Okmányirodában igényelhető)
  • Az igazolvány INGYENES

 

A beiratkozás helyszíne:

             4566 Ilk, Bethlen Gábor utca 58. – Iskola épülete

A 22/2022. (VII. 29.) BM határozata alapján az általános iskolába elektronikus úton is be lehet iratkozni a 2023/2024-es tanévre a KRÉTA (BÁI) felületen keresztül. Ebben az esetben a beiratkozáshoz szükséges iratok bemutatására a tanítási év első napján kerül sor.

Beiratkozáshoz kapcsolódó hirdetmény letöltése:

Hirdetmény

Március 15.

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival („egyenlőség, szabadság, testvériség”). Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is.

Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették.

Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték (az 1956-os forradalom több ponton felelevenítette 1848 eszméit), majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését.

A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv.alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

A nemzeti ünnepen Magyarország lobogójának felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Nemzeti Múzeumnál, a budai várban) emlékeznek meg a forradalomról.